Dani Gergely szerette népét, szerette Istent, szerette a gyimesieket. Szerette és jellemre akart mindenkit tanítani.Gyimesit és nem gyimesit. Hívőt és magát nem hívőnek mondott. Nem volt akadály előtte. Az ember Isten gyermeke. Alapjában hibátlan és jó. Megnevetjük a módszerét, amikor egyiket –másikat megtérdepeltet és meggyóntat, de ebben a hernyó- csúszó-mászó állapotából akarta felemelni. Mert a bűn, a jellemtelenség, a hazugság az ember méltóságából csúfságot űz. Egy papnak minden áron erre rá kell mutasson. Dani Gergely atya tette. A hitványságra, jellemtelenségre, hazugságra, hűtlenségre rá mutatott .Hiressé vélt a bálványosi búcsúról hazajöveti történet. Nagy felhőszakadás volt és kiöntött a Bálványospataka. Így szólt: Hogy segíthetnék rajtatok, amikor a búcsú után mindenki eltűnt és a nagy zászlót nem volt aki hozza. Ha ott vagytok akkor azt mondom a nálam levő Oltáriszentségi Jézusnak: Eddig Uram és ne tovább. Oltalmazd népem. De nem voltatok ott. Így viseljétek a károkat és tetteitek következményeit. Megverték, talán megmérgezték, de végezte fölemelt fővel a munkáját. Szavajárása volt: a harcmezején akarok elesni, nem a párnák között semmittevésben. Ott esett el. A legszebb szolgálat közben, amikor a Mennyei Atya elé akarta vinni a szentmisében a nép gondjait, gyarlóságait. Isten igéje olvasása közben esett össze az oltárnál . A szeretetről olvasott..... Gyimes sokat kapott Dani Gergelytől. A templom felépítése mellett az Istent. Hagyta feladatul a kitűzött cél felvállalását , jellem nevelését, a gerincességet , egyenes beszédet és magatartást... Az anyanyelv, hit , kultúra, hagyomány megőrzése ma is veszélyeztetett érték. Egymást itthon tartani a munkahely teremtésén keresztül és a gazdálkodásunk termékeinek értékesítésén keresztül .Köszönjük Dani Gergely atya , hogy a mienk voltál és vagy ma is mint követendő példa. Imádkozunk érted, imádkozz értünk. Salamon József
Bálint Lajos érsek atya gondolataiból a Dani Gergely Álltalános Iskola névadó ünnepésgén
Elhangzott: 2006.szeptember 24-én
,,1948-50-ben két évig a gyulafehérvári papnevelde kispapjai voltunk, két évvel idősebb volt nállam. Korban is idősebb volt, már túl a katonaságon s talán a front szolgálaton is túl.
Nem volt barátkozó típus, nem vett részt a diákcsinytevésekben. Szorgalmasan tanult.Vannak szerencsés termeszetüek, akik hamarabb, játszva tanulnak, de neki kemény munkát jelentett a tanulás.
Szókimondó,egyenes jellem, nem hajbokolt tanáraink, előljároink előtt. Részt vett minden lelki programon is minden magamutogatás nélkül.
Modora nem volt goromba, de kemény. Egyéniseg volt.
Katonai multja miatt is ,,szakinak” becéztük.
Ki volt a szakaszvezető, férfiak jól tudják.
A tisztek nagy része távolságot tartott, nem ereszkedett le az ugymond bakákhoz.
A szakaszvezető állandóan köztük volt, ő továbbította a aprancsokat. Mindenkit ismert, számontartott, olyant nem kívánt amit maga is nem tett volna meg.
Bátor volt: szót emelt érdekükben, frontot is.
Ezt az alapozást otthonából hozta.
Mindenkinek dolgoznia kellett, és szot fogadni. Parancsolni csak az tud, aki megtanult engedelmeskedni.
Ilyen téren is megismerhetem. Háromszéki plébános koromban ikafalvi református kőmüvesek dolgoztak a plébániaán. Dani Gergelyről kérdeztek és mindig nagy tisztelettel, megbecsüléssel, szeretettel beszéltek Róla.
A bensőt csak Isten ismeri, a hitet is, ami családi örökség volt és férfias vallásosságban nyilvánut meg, Igénytelen volt, nem sokat adott a külsőre.
Tevékeny. 1972 helyezték Gyimesbükkre. 1974 megkezdi a templom építést. 1976 –ban már felszentelik. Október 17-én emlékeznek a templomépítő plébánosra. Közben más templom javítása és építési gondolata is foglalkoztatta.
Templom és iskola
Reményik Sándor
Ti nem akartok semmi rosszat,
Isten a tanútok reá.
De nincsen, aki köztetek
E szent harcot ne állaná.
Ehhez Isten mindannyitoknak
Vitathatatlan jogot ád:
Ne hagyjátok a templomot,
A templomot s az iskolát!
Ti megbecsültök minden rendet,
Melyen a béke alapul.
De ne halljátok soha többé
Isten igéjét magyarul?!
S gyermeketek az iskolában
Ne hallja szülőjé szavát?!
Ne hagyjátok a templomot,
A templomot s az iskolát!
E templom s iskola között
Futkostam én is egykoron,
S hűtöttem a templom falán
Kigyulladt gyermek-homlokom.
Azóta hányszor éltem át ott
Lelkem zsenge tavasz-korát!
Ne hagyjátok a templomot,
A templomot s az iskolát!
A koldusnak, a páriának,
A jöttmentnek is van joga
Istenéhez apái módján
És nyelvén fohászkodnia.
Csak nektek ajánlgatják templomul
Az útszélét s az égbolt sátorát?
Ne hagyjátok a templomot,
A templomot s az iskolát!
Kicsi fehér templomotokba
Most minden erok tömörülnek.
Kicsi fehér templom-padokba
A holtak is mellétek ülnek.
A nagyapáink, nagyanyáink,
Szemükbe biztatás vagy vád:
Ne hagyjátok a templomot,
A templomot s az iskolát!
Dani Gergely tette.
A hittan mellet írni és olvasni tanította a hittanos gyerekeket, mert 1963-ban megszüntették a magyar nyelvü oktatást.
Nem érte meg álma beteljesülését. 1990-től szabad iskolai hitoktatást es több magyar nyelvű iskola indult. A megmaradt két magyar iskola a nevét fogja viselni és szellemét, lelkületét képviselni. Hála mindazoknak, akik kiharcolták...,,
.
Talán nem túlzás, ha azt mondom, hogy Dani Gergely neve mára nemcsak a Gyimesekben fogalom, nemcsak itt tudja mindenki, hogy kiről is van szó, amikor ezt a nevet hallja, hanem sok-sok ezer ember határokon innen és túl, mert Dani Gergely nemcsak a gyimesi csángó magyaroknak adott erőt és hitet, hanem minden elnyomott, diktatúrában élő embernek, fajra és nemzetiségre való tekintet nélkül. Mert Dani Gergely a hatalmon lévő kommunista-nacionalista diktatúrával dacolva, azzal szembe szegülve, és ezért életével fizetve építette fel Isten Házát Gyimesbükkön, valóra váltva ez által a gyimesi csángó magyarok sok évtizedes templomépítő vágyát.
1976. október 17-én a Gyimesbükkből messze hangzó harangszó több mint nyolcvan pap és több ezer hívő jelenlétében, nem csak a templom szenteléséről adott hírt, hanem azt is világgá kürtölte, hogy a kommunista-ateista világ legyőzhetetlennek hitt rendszeréből sikerült kiütni egy téglát, elősegítve ez által ennek a rendszernek a romba dőlését. Mert, akik akkor ott voltak az ünnepségen, nem a hatalom megtorlásától féltek, amely különben ott lappangott körülöttük, hanem sokkal inkább e hatalom legyőzésének mámorát élték át.
Amikor 1972-ben Dani Gergelyt kinevezték plébánosnak Gyimesbükkre, siralmas állapotok uralkodtak ebben a községben. Akkor már több mint tíz éve a község minden iskolájában és óvodájában román nyelven folyt az oktatás. Aki magyarul szólalt meg, azt hamar és megalázó módon oktatták ki az „elvtársak” arról, hogy román kenyeret eszik és beszéljen románul. A magyar gyermekeknek pedig pofonokat osztogattak az importált tanerők és helyi talpnyalók. Hazug tanok hazug tanárai hazug elméletekkel próbálták elnémítani azokat, akik vállalni merték magyarságukat szülőföldjükön.
Dani Gergelynek tehát nem csak a gyermekek és szülők vallásos neveléséről, lelki táplálékáról kellett gondoskodnia, hanem fel kellett vállalnia az anyanyelv tanítását is. Tette ezt azért, mert tudta, hogy a népnek a lelke a nyelv, melynek segítségével értik meg egymást az emberek, őrzik meg szokásaikat. Tudta, hogy az oktatás nyelvének megválasztásával az első pillanattól eldöntjük, hogy meg akarjuk-e őrizni gyermekeink magyar identitását vagy eleve lemondunk róla azzal, hogy román tannyelvű iskolába adjuk. Dani Gergely tudta, hogy magyar gyermeknek magyar iskolában van a helye!
Ilyen körülmények közepette sem volt kétséges Dani Gergely számára egy pillanatig sem, hogy hol van a helye, hogy mit kell tennie. Katonásan, hadvezérként állt a magyar közösség élére, végezve szentséges munkáját, vállalva a megfélemlítési kísérleteket, meghurcoltatásokat, megaláztatásokat, kínzásokat, amelyek végül oda vezettek, hogy a szükségtemplom oltára mellett esett össze és halt meg. Harminc év telt el azóta és bár időnként felcsillant a remény, látnunk kell, hogy a harcnak még nincs vége, Dani Gergelyekre továbbra is szüksége van a világnak![1] / Deáky András